1785 február 19-én, 226 éve született Pécelen Szemere Pál költő és kritikus. Péceli otthona kulturális központ volt a XIX. sz. elején és közepén. Barátjának mondhatta Kazincyt és Kölcseyt. Szobra és síremléke is megtalálható a városban. Szobra éppen egykori szülőháza felé néz.

A Szemere nemzetség állítólag egyenest Huba vezértől származott. Apja Szemere Ferenc, magas rangú helytartósági tisztviselő a szintén péceli kapcsolatokkal rendelkező Fáy Sárát vette feleségül. Szemere Pál jogásznak indult, de életét az irodalomnak áldozta. Feleségül egy rokont választott, Szemere Krisztinát. Első felesége korai halálát követően újra megnősült.

Nevéhez fűződik a rendszeres magyar irodalomkritika megalapozása, Kölcseyvel elindítta az Élet és Literatura folyóiratot. A lap kezdetben nem volt túl sikeres, szűk "szakmai" kör élvezhette csak. A második szám mindössze 500 példányban jelent meg. Kölcseyvel együtt írták a "Felelet a mondolatra" című röpiratot, amiben a nyelv megújításának szükségszerűsége mellett érveltek. Kölcsey halála után Muzárion címmel új folyóiratot indít. Kazinczyval szoros barátságot ápolt, így a nyelvújítók táborát erősítette.

A péceli birtok lehetővé tette, hogy ha nem is nagy lábon, de tisztes jólétben éldegéljen.

1861 március 14-én, 76 éves korában halt meg Pécelen.

Szobrát a Városháza melletti Kossuth téren 1989 március 15-én avatták. Sírja a Református temetőben van, az obeliszk a 48-as emlékmű mellett található.

Forrás: wikipedia, Magyar Elektronikus Könyvtár, szoborlap.hu