A jobb agyféltekés rajzolás valójában sokkal több és mélyebb egy rajztanfolyamnál. Az ember rég elfeledett képességeit láthatod, tapasztalhatod meg ezen a programon.

 Megmutatja neked, hogy mindenki ugyanúgy rendelkezik az összes készséggel, bárkiből bármi lehet, ha szeretné, hiszen minden ember valójában egyforma, ugyanaz a lény, ugyanaz az életforma.

Ennek a jelenleg létező racionális, korlátok közé zárt világszemléletnek köszönhetően szinte kizárólag a bal agyféltekénket használjuk, mind a tanulásnál, mind az életünkben felmerülő problémák, élethelyzetek megoldásában, a gyermekek nevelésében és szinte egész életünkben.

A bal féltekénk csak két időt ismer fel és csak ebben tud létezni: múltat és  jövőt. Ha adódik egy probléma, felmerül egy kérdés, azt a már olvasott, megtanult, múltból elraktározott gondolatainkból merítkezve próbáljuk megoldani.

Ha döntés elé kerülünk, elindul a gondolkodás, erőteljes, szinte szüntelen gondolatáramlás veszi kezdetét, de szintén kizárólag a múlt emlékei, már átélt, esetleg hallott olvasott gondolatfolyam árassza el elménket. Ez mind csak múlt, csak gondolat, és semmi köze a valósághoz.

Ha a jövőre összpontosítunk, szintén csak gondolatáramlást indítunk el, vágyunk valamire, esetleg valakire, el szeretnénk érni valamit, meg szeretnénk szerezni egy új dolgot. Amíg el nem érjük, küzdünk, hogy a miénk legyen, de ha már megszereztük, nem olyan fontos, jön valami, amiért küzdhetünk ismét.

Ez szintén a bal félteke, az elme, az egó. Akinek soha nem elég. Soha nem elégedett, mindig több kell, mindegy, milyen áron. Bár már ott hibáztunk hogy küzdöttünk.

Amíg a bal agyféltekénk a domináns, nem láthatjuk a valódi világot, nem érzékelhetjük a valóságot, hiszen a szüntelen gondolkodás nem engedi ezt nekünk.

A bal féltekénk egy hamis én-képet formál rólunk, a születési anyakönyvi kivonatunktól, az iskolai végzettségünk és jelen munkahelyünk alapján, és esetleg amit még a szomszéd, a nagymama-papa mondott néhány gondolattal fűszerezve.

Tehát ez vagyok én? Néhány számsor, bizonyítvány és adatlap? Valóban csak ehhez a néhány dologhoz értek, amit megtanítottak az iskolában?

Ha feltetted már ezt a kérdést önmagadnak jó úton haladsz.

Amit a rajzoláson keresztül megtapasztalsz, az egyetlen valós idő a jelen, és ezt csak a jobb féltekénk ismeri.  A jelenlét. Ami állandó, és folyamatos. A múlt és a jövő valójában mind csak gondolat - bár nagyon hasonlít a valósághoz. De próbáld csak ki nyugodtan mennyire valóságos lehet egy gondolat:

Hunyd be egy percre a szemed és idézz fel egy múltbeli jó/rossz emléket.

Olyan élethűnek tűnik, hogy megborzongsz, sírsz, nevetsz. Azután kinyitod a szemed és hol is vagy? Mikor is? Itt és Most. Csak ezt a néhány sort olvasod. Csak egy gondolat volt.

Én az ide vezető utat mutatom meg neked. Olyan dolgokat tapasztalsz meg, amelyekkel eddig nem foglalkoztál, elhaladtál mellettük, észre sem vetted.

Ha a jelenben tudsz élni, meglepődve tapasztalod majd, hogy mire is vagy képes.

Ráébredsz majd milyen fontos a tér, hiszen ezidáig csak a tárgyakat szemlélted.

És megtapasztalod majd hogy a csend valójában nem is zavar, sokkal inkább kellemes és nyugtató.

Ha egy-egy alkotásod sikerül, hatalmas önbizalmat érzel és bátrabban belefogsz majd új dolgokba.

Nyíltabb, őszintébb leszel, bátrabban kimondasz mindent. Nem fogod engedni, hogy a bal féltekéd lebeszéljen a saját valódi életedről, mely tele van negatív gondolatokkal és minden jó ötleted elé 10-15 „ne tedd, mert”-tel kezdődő mondatot harsog a fejedben.

Tehát tudni fogod majd, hogy mi mindenre is vagy képes, mindent megvalósíthatsz, önbizalommal teli új életet kezdhetsz, új szorosabb és mélyebb barátságokat kötsz majd. Megváltoznak körülötted az emberek és megtanulod mi az az elfogadás, amit sokan összetévesztenek a beletörődéssel…

Elfogadni valamit csak egy pillanat, beletörődni egy élet.

KÖVETKEZŐ TANFOLYAMUNK: 2010. október 28-31. PÉCEL, ESE! 

Burka Zsolt (önismeret és kreativitás fejlesztő programvezető)